Külön említést érdemel Svachulay Sándor (1875-1954) lakatosmester, aki már igen korán elkezdte a repülő kísérleteit és 1906-ra elkészült első -acélcsőből hegesztett- repülőgépe a Kolibri. Később megépítette az Albatrosz nevű, csónaktesttel és felhúzható kerekekkel is rendelkező repülőgépét. Ez volt az első magyar amfibia kísérlet. 
1911-re elkészült az Albatrosz II, amellyel Dobos István pilóta igen szép repüléseket végzett, 1912-re pedig az Albatrosz III, amellyel az egész országban tartott bemutató repüléseket. A konstruktőr 1913-ban a Kolibri IV-et is elkészítette, amely az első orrfutóval rendelkező gép volt. A Kolibri IV. 35 lóerős motorjával 125 km/óra sebességet ért el, a 100 lóerős osztrák gépek sebességének a kétszeresét!
A természetben előforduló repülőmozgások tanulmányozása alapján az 1900-as évek elejére a hivatásos kutatókat is megelőző felismerésekre jutott. Merész újításokra épülő, korabeli társaikhoz képest igen kis méretű repülőit bionikai elvek alapján, különleges formákban és technológiával építette. A váz vászonburkolatát utólag kezelte híg gumioldattal, ami száradás után feszessé és rugalmassá vált, így nem lazult meg hosszabb használat során sem. A csekély önsúlyú gépek nagy fesztávú szárnyát a madarak szárnyának megtört vonalát követve formálta meg. 
Kutatómunkájáról írta meg a A természet aviatikusai (1940) és munkásságáról a Repülő életem (1942) című könyveit.
1909: Kolibri I. 1910: Albatrosz I.
1911: Kolibri II. 1911: Albatrosz II.
1912: Albatrosz III. 1913: Albatrosz IV.
  
Nem feledkezhetünk meg a magyar ősrepülők ismertetésekor az következő repülőgép építőkről, konstruktőrökről sem:
Faludy Károly, Bokor Mór, Horváth Ernő, Szárics János, Király Andor -Berkovics, Kolbányi Géza, Csók Károly,Erdődy György, Groth András, Tóth József és Tóth Kálmán, Lazarus Antal és Székely Mihály.
Róluk -további adatgyűjtést követően- lesz lehetőség méltóan megemlékezni.

Végezetül egy lista az 1914-ig épített magyar repülőgépekről:
1909 Faludy III, Svachulay Kolibri I
1910 Adorján "Libelle", Adorján "Strucc", Bokor II, Horváth 1B, Kolbányi I, Kvasz I, Lányi biplane, Létai I, Pfitzner, Rajki monoplane, Svachulay "Albatrosz I", Szárics I, Székely I, Tóth I, Zsélyi monoplane, Zsélyi II
1911 Bokor III triplane, Horváth IIA - IIB - IIIA, Király-Berkovics monoplane, Kolbányi II, Kolbányi III, Kvasz II, Svachulay Albatrosz II, Svachulay Kolibri II, Szárics II, Székely II, Takács I, Tóth II, Vass monoplane.
1912 Csók monoplane, Erdődy biplane, Gróth II, Horváth IIIB, Horváth IIIC "Fecske", Horváth kétüléses hadigép, Kolbányi IV, Kolbányi V, Kvasz III, Kvasz IV, Kvasz-Torsz "Godron" biplane, Lányi biplane,
Létai II, Létai III, Létai IV, Prodam I, Prodam II biplane, Reiter I és II, Surányi I, Svachulay Albatrosz III, Svachulay Kolibri III, Székely III "Az Újság", Takács II, Tóth III, Zsemlye monoplan.
1913 Kvasz V, Kvasz VI, Lazarusz I, Létai-V kétüléses, Prodam III kétüléses hadigép, Surányi II, Svachulay Albatrosz IV, Svachulay Albatrosz V, Svachulay Kolibri IV, Székely IV kétülésses "parasol" monoplane, Székely VI "BüBü", Takács III, Takács IV, Tóth IV, Tóth V,  Zsélyi II.


Az 1914-ben kirobbant I.világháború nagy lendületet adott a magyar hadirepülésnek.
Történéseiről, repülőgép gyárainkról, repülőinkről és pilótáinkról, mérnökeinkről és tervezőinkről
és sok-sok másról bővebben a többi menüpont alatt talál olvasnivalót a kedves látogató.
 
Kiegészítések:
A magyar repülés e csodálatos korszakával kapcsolatos erdeti relikviákat lehet megtekinteni a Közlekedési Múzeum repüléstörténeti állandó kiállításán a Petőfi Csarnokban.
A cikkben szereplő könyvek a cikk  írása idején kereskedelmi forgalomban kaphatóak voltak.
Itt volt a nagy események színhelye a rákosmezei reptér (  a mai Fehér út - Kerepesi út -  Keresztúri út által körülhatárolt terület):
http://maps.google.hu/?ie=UTF8&ll=47.50004,19.147625&spn=0.034908,0.090551&t=h&z=14
A Helikopter lakótelep Budapesten a XVII kerületben. Utca neveivel is tiszteljük az ősrepülők emlékét :
http://maps.google.hu/?ie=UTF8&ll=47.470574,19.22586&spn=0.017464,0.045276&t=h&z=15
 
Források:
Fejér Imre: Madáremberek (Bp. 1917.)
Nagyváradi–Szabó-Winkler: Fejezetek a magyar katonai repülés történetéből. (Bp. 1986.)
Csanádi-Nagyváradi–Winkler: A magyar repülés története.  Bp. 1974. 1977.
Bödők Zsigmond: Magyar feltalálók a repülés történetében. (Dunaszerdahely 2002.)
Magyar Elektronikus Könyvtár.
Vasárnapi Újság 46. száma (1909. november 14.)
A szerző fotói.