Lohner B.VII

   Az utolsó de a legsikeresebb "Nyílrepülőgép" a B.VII-es (J típus) volt. Ebből szériából gyártották a legtöbbet, többet mint bármelyik más Lohner által gyártottból. Teherszállító (Lastflugzeug) repülőnek tervezték. A J típus a 13-as sorozatú B verzió továbbfejlesztése, de erősebb 150LE-s motorral látták el. 1915. január 17.-én a LA megállapodást kötött a Lohner gyárral egy prototípus (10.17) és 24 darab J típus legyártásáról amely a B.VII-es jelölést kapta. A gépeket 17.01-17.24-ig (AE 202-225) tartó számozással látták el. További 24 darab "Nyílrepülőt" B.VII (U)-t rendeltek az UFAG gyártól márciusban. A gépek leszállítását 1915 áprilisától tervezték, heti négy darabot, de az első gépeket csak augusztusban  tudták csak átadni. A vászonnal borított törzsbe a megszokott módon építették be az üléseket, a pilóta mögött ült a megfigyelő.  A gép fegyverzete 1916 elejéig kézifegyver volt utána a megfigyelőhöz géppuskát építettek be. Megfigyelővel a fedélzetén 80kg bombát volt képes szállítani. A maximális bombaterhelés 220kg volt megfigyelő nélkül. Arról nincs információ, hogy valaha is alkalmazták volna ez utóbbi konfigurációt.

   Az első B.VII -ek 1915 augusztusában érték el a csapatokat, felváltva a hegyvidéki területeken állomásozó Lloyd C.I és C.II kétfedelűeket. A B.VII 17-es széria gépeket a balkáni fronton állomásozó Flik 6, 9 és 15-ös csapatok kapták illetve a karintiai és Dél-tiroli 7, 16 és 17-es csapatok. Az akkori harci jelentésekből kiderül, hogy a Lohner gyár egy robosztus gépet tervezett, nagyra tartották teherszállító képességét és teljesítményét. Évekkel később Julius Arigi így emlékezett vissza erről a típusról: "ez volt az első olyan repülőgép sorozat amely teljesen alkalmas volt a hegyes vidéken való repülésre, illetve amelyben teljesen megbízhatott a pilóta". 1915 augusztusától 1916 közepéig több nagy hatótávú felderítést és bombatámadást hajtottak végre vele, némelyik öt vagy hat órás is volt. Mindemellett a 150LE-s Daimler motor megbízhatósága hagyott némi kívánnivalót maga után. Ennek hangot is adott 1915 novemberi bécsi látogatása során a szókimondó Flik 16 vezetője, Raoul Stojsavljevic százados. Ennek eredményeként az ő százada kapta meg elsőként az erősebb motorú Lohner B.VII 17.3-as sorozatú gépeket 1915 decemberében.


 

 

Adatlap

Funkció: Felderítő és bombázó
Gyártó: Lohner

Szárnyak adatai:

Fesztáv felső szárny: 15,4 m 
Fesztáv alsó szárny: 11,2 m 
Szárny húr felső szárny: 2 m 
Szárny húr alsó szárny: 1,83 m 
Szárny nyilazása felső szárny: 13 °
Szárny nyilazása alsó szárny: 13 °
Teljes szárnyfelület: 44 m² 

Általános adatok: 
Hossz: 9,5 m
Magasság: 3,75 m 
Kerekek távolsága: 2,22 m 
Tömege üresen: 913 kg 
Felszállósúly: - 

Erőforrás: 
Motor: 150 LE Daimler

Repülési jellemzők: 
Maximális sebesség: 134 km/h 
Emelkedőképesség: 1000 m - 9 perc 30 mp
Emelkedőképesség: 2000 m - 25 perc

Fegyverzet 
Kézifegyverek, később egy géppuska a megfigyelőnél. 


 Forrás

Austro-Hungarian Army Aircraft Of World War One