MELCZER TIBOR

(Békéscsaba, 1879. máj. 5. - Budapest, 1936. júl. 2.)

A bécsi műszaki főiskolán tanult, de gépészmérnöki diplomáját 1900-ban a budapesti Műegyetemen újra megvédte.  Bécsbe és Budapestre is tanársegédi meghívást kapott. Az utóbbit fogadta el és előbb Czakó Adolf,  majd Bánki Donát tanársegédje, később adjunktusa lett.  Házasságkötése után megvált itthoni állásától, és a Bécs mellett -Fischamendben- létesített repülőkísérleti állomáson vállalt munkát. Itt sajátította el a repülőgépek számításának elméletét és építésének gyakorlatát.  Ekkor már érdeklődéssel figyelte a magyar repülőgép-kísérletezők munkáit is és Bánki Donát repülőgép-stabilizátor kísérleteit.  Ezekbe a munkákba 1909-ben be is kapcsolódott, majd hamarosan hazatért és újra elfoglalta helyét Bánki tanszékén.  Amikor 1914-ben Aszódon megalakult a Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt., őt hívták meg főmérnöknek.  Irányításával áttervezték a gyártásba vett német tervezésű DFW B. I. típusú biplán kétüléses repülőgépeket,  lényegesen egyszerűbb, könnyebb szerkezettel.  Ezzel az első kísérlettel nagy sikert ért el, mert a Lloyd L1  típusú repülőgép 1914-ben, az ausztriai Aspernben rendezett versenyen,  minden repülőgépnél magasabbra, 6170 m-re emelkedett fel, és három világrekordot ért el!  Ennek nyomán a gyár nagy sorozatokra kapott rendelést. Vezetésével tervezőiroda is létesült.  1918-ig 18 különféle Lloyd repülőgép-típust terveztek, a legtöbbjük sorozatgyártásra is került,  sőt más osztrák-magyar repülőgépgyárak többet át is vettek. A Lloyd-felderítők az első világháború elején a legjobb típusoknak számítottak.  Későbbi szabadalma alapján új, réteges (fa)lemez borítású, nagy szilárdságú szárnyszerkezettel is terveztek gépeket (C.V-ös sorozat),  sőt néhány hárommotoros óriás repülőgépet is építettek.  A furnérborítású, héjszerkezetű szárnykonstrukció úttörő jelentőségű volt, s utóbb a könnyűfémek alkalmazásával  a korszerű repülőgépgyártásban általánosan elterjedt.  1919-ben megbízást kapott a Tanácsköztársaság polgári légügyi hivatalának megszervezésére.  Ekkor nyílt módja arra, hogy Zsélyi Aladár mérnökkel A nagy aeroplánok kérdése c. tanulmányukban a már 1912-ben elméletileg kidolgozott, húszüléses utasszállító repülőgép építését elindítsa.  Az aszódi üzemet a trianoni "békeszerződés" rendelkezése szerint 1922-ben lerombolták  és ekkor Melczer Tibor újra a Műegyetemen lett előbb a vízerőgépek,  majd a repülőgépek statikai számításai témakörben meghívott előadó.  1926-tól magántanári megbízással a Repülőgépek elmélete és szerkesztése tárgy előadója,  1932-től e tárgyban műegyetemi rendkívüli tanárrá nevezték ki.  Mellette tanársegédkedett repülőgéptervező generációnk számos nagy egyénisége,  így Bánhídi Antal, Rubik Ernő, továbbá Vasy Géza, aki előadásait jegyzetbe foglalta össze és ez lett hosszú időn át a repülőgép-tervezés első magyar nyelvű szakkönyve. 

A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Sírja már nem létezik. (No comment.)

 

 A világrekorder Lloyd L1  napjainkban a Közlekedési Múzeum repüléstörténeti állandó kiállításán a Petőfi Csarnokban. 

 Itt pedig eredeti formájában:

 

Források:
Nagyváradi–Szabó-Winkler: Fejezetek a magyar katonai repülés történetéből. (Bp. 1986.)
Csanádi-Nagyváradi–Winkler: A magyar repülés története.  Bp. 1974. 1977.
Magyar Tudóslexikon
Magyar Életrajzi Lexikon